MAGYARORSZÁG KÖLTSÉGVETÉSE 2016-2027
A központi költségvetés civileknek köszönhetően átláthatóbbá válik. Az adatok forrásai az egyes évek eredeti költségvetési törvényei, valamint az új kormány 2027-es költségvetési törvényjavaslata. A költségvetési törvények valósághoz való viszonyáért felelősséget nem vállalunk! Tájékozódj a kormány terveiről és szólj hozzá a spontán társadalmi vitához te is!
TISZTELT MAGYAR ADÓFIZETŐ!
A közpénzköltések átláthatóságáért és a korrupció ellen küzdő K-Monitor alapvető feladatának tartja, hogy több információ legyen elérhető arról, mire, miből és mennyit költ az állam a közösből. Ennek jegyében hoztuk létre ezt a nyílt forráskódú, ingyenesen használható alkalmazást, amivel a költségvetési adatok kereshetővé és befogadhatóvá tehetőek.
Az oldal első változata a 2022-es és 2023-as költségvetést mutatta be. A mostani frissítéssel már 2016-tól 2027-ig követheted a központi költségvetés változásait. Az idősoros ábrákon azt is megnézheted, hogyan alakultak a főbb bevételi és kiadási területek nominális értéken, inflációval korrigálva vagy a GDP arányában. Az Éves áttekintésben egy-egy kiválasztott évhez kiegészítő magyarázatokat, illetve egyes tételekhez a törvényjavaslatban benyújtott indokolásokat is elolvashatod.
Fontos, hogy az oldalon költségvetési terveket, nem pedig a tényleges költéseket hasonlítjuk össze. Az év során az előirányzatok módosulhatnak, a tényleges bevételek és kiadások pedig jelentősen eltérhetnek a tervektől. A végleges éves teljesítés a zárszámadásokból derül ki, amelyeknek a feldolgozása szintén szerepel a terveink között.
A 2026-os, új kormány által augusztus végén benyújtott törvényjavaslat esete egyedi. A célokat ebben az esetben már a féléves teljesítési adatok ismeretében határozhatta meg a kormány, ami miatt nehezen összehasonlítható a többi költségvetéssel. A 2027-es költségvetési terv már sokkal jobb összehasonlítási alapot jelent, és ezt már teljes egészében a TISZA-kormány jegyzi. A 2027-es adatok esetében viszont ki kell emelni, hogy azok még csak a törvényjavaslatot tükrözik, amely az elfogadásáig még minden bizonnyal változni fog. Figyelem: az adatok belső konzisztenciájáért, a funkcionális besorolások módszertani változásaiért és a nehezen követhető intézményi változásokért nem vállalunk felelősséget, az oldal csupán az elfogadott költségvetési törvények 1-es mellékleteinek feldolgozását vállalja.
Azt gondoljuk, hogy ilyen közérthetőséget és társadalmi vitát segítő anyagok készítése az állam feladata lenne. Azt is gondoljuk, hogy az itt közzétett - a költségvetési törvényből átemelt - adatok naprakészsége, részletessége és áttekinthetősége nem üti meg a XXI. századi mércét - ezt mutatják összehasonlító kutatások is. Ennek ellenére ajánljuk a figyelmetekbe az oldal böngészését, hiszen a költségvetési írástudás és az információigény elemi feltétele lenne a valódi vitáknak az ország sorsának legégetőbb kérdéseiben.
Tartalmas böngészést kívánunk,
a K-Monitor csapata
Bevételek idősorban 2016 - 2027
A bevételi idősoron azt követheted, hogy az állam milyen forrásokból és mekkora bevétellel számolt az egyes években.
A költségvetési számok háromféleképpen hasonlíthatók össze:
Nominális: az adott évi költségvetésben szereplő forintösszeg. A hosszabb időtávú összehasonlítást az infláció torzíthatja: ugyanannyi forint 2016-ban és 2026-ban nem ugyanannyit ér.
Inflációval korrigált: az összegeket azonos árszintre számítjuk át, így jobban látható, hogy egy területre reálértéken valóban több vagy kevesebb forrás jutott-e.
GDP-arány: azt mutatja meg, hogy az adott tétel mekkora súlyt képvisel a teljes magyar gazdasághoz képest. Ez segít elkülöníteni a költségvetés pusztán nominális növekedését attól, hogy egy terület ténylegesen nagyobb vagy kisebb részt kapott-e a gazdaság erőforrásaiból az adott évben.
A 2026-os infláció-adatot, illetve a 2026-os és 2027-es GDP-előrejelzést a költségvetési törvényjavaslatból emeltük át.
A költségvetési hiány is a bevételek között látható, de a hiány természetesen nem bevétel: azt mutatja, mennyivel haladják meg a tervezett kiadások a tervezett bevételeket, vagyis mekkora finanszírozási igény keletkezik.
Az egyes tételekről további részletek az adott évszámra kattintva az éves áttekintés oldalra átnavigálva érhetőek el.
Kiadások idősorban 2016 - 2027
A kiadási idősort két különböző bontásban is bemutatjuk. A funkcionális nézet a kiadásokat azok társadalmi-gazdasági célja szerint osztályozza. Ez a nézet alkalmasabb annak áttekintésére, hogy a kiadás helyétől függetlenül a központi állam mennyit költött oktatásra, egészségügyre vagy éppen honvédelemre. A másik, fejezetrendi nézet a költségvetési törvények szerkezetét követi és azt mutatja meg, hogy adott kiadások mely állami szervhez, feladathoz vagy programhoz tartoznak.
Nominális: az adott évi költségvetésben szereplő forintösszeg. A hosszabb időtávú összehasonlítást az infláció torzíthatja: ugyanannyi forint 2016-ban és 2026-ban nem ugyanannyit ér.
Inflációval korrigált: az összegeket azonos árszintre számítjuk át, így jobban látható, hogy egy területre reálértéken valóban több vagy kevesebb forrás jutott-e.
GDP-arány: azt mutatja meg, hogy az adott tétel mekkora súlyt képvisel a teljes magyar gazdasághoz képest. Ez segít elkülöníteni a költségvetés pusztán nominális növekedését attól, hogy egy terület ténylegesen nagyobb vagy kisebb részt kapott-e a gazdaság erőforrásaiból az adott évben.
A 2026-os infláció-adatot, illetve a 2026-os és 2027-es GDP-előrejelzést a költségvetési törvényjavaslatból emeltük át.
Az egyes előirányzatok funkcionális besorolásának kormányzati módszertana nem átlátható, egyes tételek besorolása évek között változhat, így az adatokból látható változások nem mindig tartalmi okokból fakadnak. Továbbá a fejezetrendi nézetnél is érdemes észben tartani, hogy az egyes tételek a minisztériumi átszervezések vagy más kormánydöntések hatására rendszeresen változtatják a költségvetésen belüli helyüket. A legtöbb tételt ennek ellenére az államháztartási azonosítójával (ÁHT-T kód) lehet követni. A Máshol szereplő tételek gomb bekapcsolása ezt az előirányzat-szintű követést teszi lehetővé, de még ez sem nyújt teljes átláthatóságot sajnos. Például az egyetemek támogatása 2021-ig ugyanazon az Egyetemek, főiskolák címen volt elérhető akkor is, mikor az EMMI-től átkerült 2021-ben az ITM-hez - ez a sor viszont az alapítványivá váló egyetemek miatt 2022-től radikálisan lecsökkent. Az alapítványi egyetemek támogatása átkerült az újonnan létrehozott Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása sorra (először ITM, majd KIM). A két sor hiába szerepel egymás közelében a költségvetésben (korábban a Kulturális és Innovációs, most az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnál), de a mi idősoros ábránk ennek ellenére nem tudja lekövetni ezeket a változásokat és a két sort együttesen megjeleníteni.
Az egyes tételekről további részletek az adott évszámra kattintva az éves áttekintés oldalra átnavigálva érhetőek el.