MAGYARORSZÁG KÖLTSÉGVETÉSE

A kormány kommunikációja szerint a 2023-as a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése, amely megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ebből a leginkább látható prioritás a honvédelmi kiadások növelése: a Honvédelmi Alap 2023-ban 842 milliárd forintot tesz ki, míg az összes honvédelmi kiadás eléri a GDP 2%-át - ígéri a kormány. A családtámogatás ügyében nehezebb a helyzet, hiszen különböző sorokon ezek a politikák eddig is megjelentek kiadásként (családtámogatási kiadásként tüntetnek fel például évtizedek óta létező szociális támogatásokat, a rezsicsökkentés árát pedig az MVM-nek adott tőkeinjekció fedezte). Markáns új intézkedéseket a költségvetés nem tartalmaz ezen a területen. A rezsivédelem kiadása az elszabaduló energiaárak miatt átfogóan nő, az erre szolgáló alap pedig kompenzációt tartalmaz az állami cégek, önkormányzatok, vállalkozások és a lakosság számára.

Bár bizonyos célok (Rezsi, Honvédelem) fejezeti szintű kiemelést és emelt összeget kaptak, ez inkább kommunikációs húzás. Mivel a magyar költségvetés nem programalapú, és a kormány sem törekszik az intézkedések mögötti prioritások pontos ismertetésére, ráadásul a minisztériumi struktúra is átalakult, nehéz összehasonlítani egyes területek fontosságát. Bevételi oldalon a kormány azt hangsúlyozza, hogy a két alap fedezetéhez döntően azoknak a szektoroknak, nagyvállalatoknak a befizetései járulnak hozzá, amelyeknél a háború és a járvány okozta piaci folyamatok hatására jelentős “extra profit” keletkezett. Ugyanakkor a legjelentősebb adóbevételeket továbbra is a lakosság fizeti, főként az infláció által is pörgetett ÁFA révén.

A kormányzat ezen felül sokat kommunikál a nyugdíjasok segítéséről: a tizenharmadik havi nyugdíj (ellátás) összege 2022-től megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető nyugellátással, 2023-ban erre 418 milliárd forintot fordít a költségvetés. Nem lesz viszont nyugdíjprémium intézménye, ami 4,1%-os GDP-növekedéssel számolva, 24,9 milliárd forintot jelent, amire céltartalékot képeztek. Egyes vélemények szerint, főleg a kisnyugdíjasok számára ez sem lesz képes kompenzálni a megélhetési költségek emelkedését.

A kormány utolsó állítása a 2023-as büdzsé kapcsán a “modellváltó” egyetemek kiemelt támogatása volt még 2022 nyarán. Ez azonban várhatóan uniós forrásból lenne tartható, erről azonban továbbra is viták folynak az Unióval, hiszen felmerült az alapítványi struktúra összeférhetetlenségének kérdése. Az alapítványoknak kiszervezett egyetemek kuratóriumában ugyanis számos kormánytag foglal helyet.

A minisztériumi fejezetek kiadásainak nagysága megmutatja, hogy egy kormánytag alá mekkora apparátus, és mennyi intézmény, illetve kiosztandó előirányzat tartozik. Ez persze nem fontossági vagy erősségi sorrend, de a kormányon belüli átrendeződéseket azért mutatja. Palkovics László távozott, a Technológiai és Innovációs Minisztérium megszűnt, portfóliója pedig részben az új Energiaügyi Minisztériumhoz került, részben Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériumához, utóbbi az elmúlt félév nagy nyertese, még akkor is, ha meglehetősen kötött kiadások mozogtak (pl. közlekedési vállalatok költségtérítése).

Továbbra is a korábbi EMMI feladatokat átvevő Belügyminisztérium fejezete a legnagyobb. Pintér Sándor miniszter alá több, mint 3600 milliárd forintnyi tartozik a költségvetési sorok közül, benne az egészségügy és az oktatás számos állami szervével. Ez több, mint a 2022-ben megszűnt csúcsminisztérium, az EMMI utolsó fejezeti kiadásai voltak, igaz, a főösszegek százalékában Kásler Miklós rendelkezhetett nagyobb szelet fölött. Az előző ciklus végén a Belügyminisztérium a maga 876 milliárdos fejezeti kiadásával csupán a negyedik ,legnagyobb" minisztériumnak számított.

A részletes rangsort blogposztunkban olvashatod.

Növekvő kiadásokat, de növekvő bevételeket is.

Az egyik legjelentősebb változást a 2022-es költségvetéshez képest a bevételi oldalon az ÁFA-bevételek jelentős növekedése jelenti. A 2022-es költségvetés is 5500 milliárd forint körüli bevétellel számolt a forgalmi adó kapcsán, addig ez a 2022 nyarán elfogadott büdzsében már több, mint 7 ezer milliárd forinttal jelent meg - közel annyi, mint az összes fogyasztással kapcsolatos adókból származó bevétel 2022-ben. A rendeleti költségvetés tovább csavart a présen: 900 milliárddal 7985 milliárdra növelte az ÁFÁ-ból várt összeget.

A növekedés jelentős részben az inflációnak tudható be, a gyorsan emelkedő árak értelemszerűen magasabb ÁFA-befizetéseket is vonzanak maguk után, amely már a tavalyi egyenlegre is hatással volt. A jövő évi költségvetés eredetileg 5,2 százalékos inflációt feltételezve készült el, de a rendeleti már 15%-os éves inflációval számol - a vége pedig ennél is több lehet.

Amióta a teljhatalmú uralkodókat alkotmányosan korlátozzák, a törvényhozó népképviseleti szerv, vagyis a Parlament ellenőrzi a végrehajtó hatalmat. Nemcsak nyilvános számonkéréssel, de azzal is, hogy őrzi a kasszakulcsot. Kontrollálja az adóztatást és az önkényes közkiadásokat (a kalandor háborúk, üzleti vállalkozások indítását). Illiberális demokráciában a Parlament nem ragaszkodik ehhez a jogához, a népet a kormány és annak vezetője képviseli. Magyarország idei költségvetését ugyan még tavaly nyáron törvénybe iktatta az Országgyűlés, de az ott felvázolt tervről akkor tudható volt, hogy nem reális. Nem vet számot a gazdaság lassulásával, a rezsiválsággal és a vágtató inflációval. A teljes átdolgozásra azonban az év legvégén már a Parlament nélkül került sor. Az új költségvetést ötven órával az év vége előtt közzé is tették a Magyar Közlönyben. A látszat kedvéért sor kerül majd parlamenti elfogadásra is, de ennek túlzott jelentősége nincs, hiszen már beléptünk a 2023-as évbe.

Ehhez a veszélyhelyzet ad felhatalmazást. Putyin háborújára hivatkozva az Orbán-kormánynak nem kell alkalmazni az államháztartási törvény központi költségvetés előkészítésére, szerkezetére, tartalmára vonatkozó rendelkezéseit. Annyi kikötés van csupán, hogy a módosításnak átláthatónak és ésszerűen rendezettnek kell lennie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a parlamenti elfogadáskor szokásos, strukturált, több ezer oldalnyi szöveges és számszaki indoklás és táblázat helyett csupán a főbb számokat tartalmazó (a változtatást és annak indokoltságát nem részletező) 60 oldalas kormányrendeletet adtak ki.

Sajnos nem. A költségvetés visszafogását jellemzően a humánkiadások lefaragásával végzi a kormány. Az Egészségbiztosítási alap (háziorvosok, szakellátás) kiadásai a júliusi tervekhez képest csak 2,9 százalékkal nőnek, ami jókora reálérték-csökkenés. Ennek hatását bárki érezheti, aki találkozik a magyar egészségüggyel. Az oktatás esetében a kiadások mértéke változatlan marad, a rezsikompenzáció legfeljebb arra lehet elég, hogy ne kelljen további intézményeket bezárni. A humánterületek alulfinanszírozása megszorításokat kényszerít ki a közoktatás és a szakképzés mellett a kultúra és a rendvédelem területén, de a mentősöknek sem jut több. A pedagógusokhoz hasonlóan ők sem kapják meg a régóta ígérgetett emelést.

A bölcsődéket, óvodákat, rendelőket fenntartó önkormányzatokon nagyot üt az infláció, a fűtéshez gáz, a közvilágításhoz ára, a közösségi közlekedéshez benzin kell, költségeik így sokszorosára nőnek. Bevételük néhány nagyváros kivételével az állami költségvetésből származó normatíva, ami azonban nem nptt, hanem csökkent a nyári változathoz képest 976 milliárdról 969 milliárdra. Ehhez jön még, hogy a több helyi adót szedő - és ebből extra szolgáltatásokat ellátó - városok “szolidaritási hozzájárulása” is megnövekszik 20 milliárddal. A kormány láthatólag nem kezeli partnerként az állami helyi részét a válságban, nem ad nekik feladatokat és hozzá forrásokat, hanem mindent megtesz azért, hogy az ő mozgásterét ne csökkentse a települések életben tartása.

A rezsivédelmi alapból a legkevesebb támogatást (összesen 144 milliárdot) szintén az önkormányzatok kapják, ez az összeg nagyjából a többlet-rezsikiadások ÁFA-tartalma formájában vissza is megy majd a költségvetésbe. A “segítség” tehát nem változtat azon, hogy országszerte tömegesen zárnak be a települések által fenntartot közösségi intézmények. A kompenzációt ráadásul nagyvárosi szinten politikailag motiváltan osztja a kormány. A kivéreztetés politikáját a közösségi közlekedés támogatása is jól mutatja: menetdíj támogatásra egy fillérrel sem adnak többet, pedig ez már 10 éve sem volt elég. Például a díjmentesen utazók utáni kompenzációként Budapesten havi 368 forintot ad az állam lakosonként - egy menetjegy árát. A csak buszokat közlekedtető vidéki városokban ez havi 120 forint.

A Rogán Antal Kabinetirodájának hitbizományába tartozó, közinformatikát finanszírozó Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások előirányzata 75 milliárdról 114 milliárdra nőtt. A területet a turisztikából jól ismert Guller Zoltán irányítja, aki a csillagokat is leígérte az égről.

Nagyot ugrott a kormány nemzetpolitikai céljait megvalósító, főleg vidéki és határon túli támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alap kerete is, 34,4 milliárdról 62 milliárd forintra. Más kérdés, hogy ez inkább a valóság beismerése: a kormány év közben általában folyamatosan emelte a határon túli tételeket, így ez a terv közelebb van a valósághoz. A “civilek” más téren is jól jártak: a Miniszterelnökség civil támogatásai 9 milliárddal nőttek. Ehhez azért látni kell, hogy ezeket a pénzeket erősen politikai alapon osztják.

A titkosszolgálatok azonban minden eddiginél nagyobb összeggel gazdálkodhatnak: a titkos információgyűjtésért és leplezett eszközök alkalmazásáért felelős Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 77,6 milliárdból gazdálkodik idén.

Tovább dübörög a Magyar Falu Program, másfélszeresére növelték a keretösszegét. A megyei jogú városokat fejlesztp Modern Városok Programra szánt összeg ugyanakkor 10%-al csökkent.

Nagyot ugrottak a Külügy keretében lévő államfői protokollkiadások: 450 millióról 2,9 milliárdra. A kiugró növekedés pontos okai indoklás híján nem ismertek.

Sokkal többe, 31 helyett 100 milliárdba kerül a külkereskedelmi Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése. A bank rendszeresen hitelez a NER vállalkozóinak, illetve a kormány külföldi portyáin megismert szövetségeseknek. Legutóbb 45 milliárdos hitelt ígértek a Putyin-barát boszniai szerb vezetésnek, de Szijjártó Péter utazásain is szinte mindig előkerül egy kedvezményes hitelcsomag. A baráti hitelek a forint gyengülésével drágulnak.

Bár már egy nagy sportesemény szervezéséről is lemondott a kormány, a sportra szánt összeg mégis az infláció felett nő. Ezt azonban trükkösen lehet csak feltárni, hiszen a sportért felelős honvédelmi tárcától (!) Rogán Antal mindenes Kabinetirodájához és Lázár János építésügyi minisztériumához is kerültek sporttal kapcsolatos tételek. Az Mfor.hu számítása szerint a sportkassza a júniusi 385 milliárdról legalább 415 milliárdra nőtt. A versenysport, a kiemelt sportegyesületek és az auto-motorsport is jobban járt azzal, hogy a Parlament helyett a kormány döntötte el, mire költsék az adóforintokat.

2022 tavaszán jelentette be a kormány, hogy a gyorsfogalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetése és bővítése 35 évre koncesszióba kerül, mégpedig vitatott eljárás nyomán a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető (egyébként hivatalosan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis magántőkealaphoz. Természetesen az érintett autópályák nem tűntek el teljesen a költségvetés kiadási oldaláról: a nyertes konzorcium vállalta, hogy a hozzá kerülő útszakaszt nem csak üzemelteti, hanem bővíti is a következő évtizedben, és ezt maga finanszírozza. Az útdíjat nem ő szedi be, ezt továbbra is egy állami cég teszi, de az útdíj a forrása a Mészároséknak ezért évente kifizetett összegnek.

A koncessziós szerződés alapján a kormány évente kilométerenként közel 114 millió forintot fizet az üzemeltetőnek, amelynek jelentős részét a rendelkezésre állási díj (RÁD) teszi ki, amely így 2023-ban a költségvetési törvény szerint 230 milliárd forinttal terheli meg az államkasszát. Mészárosék is fizetnek koncessziós díjat, de az ehhez képest elenyésző nagyságrendű.

Ezen felül továbbra is fizetjük a (más típusú, devizalapú) koncessziót az M5, M6 autópályákért, amelyek csak a PPP-konstrukció lejárta után kerülhetnek be a Mészáros-féle útkoncesszióba.

A rezsicsökkentés régi sarokköve a kormány politikájának, azonban az energiaválsággal egyre megterhelőbbé vált a költségvetés számára. A választások előtt a kormányzat azt hangoztatta, minden áron megőrzi a rezsicsökkentést. A hivatalos kommunikáció a 2023-as költségvetést is a ,rezsivédelem és a honvédelem költségvetésének" titulálta, hivatkozva a költségvetésben szereplő, 670 milliárd forintos rezsivédelmi alapra.

Ennek ellenére az energiaválság végül a rezsicsökkentés mérséklésére kényszerítette a kormányt, a változtatás a lakosságnak jelentős többletterhet, a költségvetésnek azonban könnyebbséget jelent: egyes becslések szerint több, mint 1800 milliárdot spórol az állam a befagyasztott rezsiárak feladásával és az “átlagfogyasztás” felett egy “lakossági piaci ár” bevezetésével. Ezzel együtt a rezsiköltségek tovább emelkednek, amelyek egyes állami cégeket vagy önkormányzatokat közvetlenül érintenek, így ez további kiadásként jelentkezik a költségvetésnek.

A rendeleti költségvetés durván megnövelte a Rezsivédelmi Alap kiadásait (670 milliárdról 2600 milliárdra). Bevételi oldalon az energiaár-emelkedés kompenzációja elnyelte a bányászati, gyógyszeripari, energetikai és távközlési szektor különadóit, valamint további 1200 milliárd Ft költségvetési támogatást. A költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, állami tulajdonú társaságok, valamint a versenyszféra rezsikiadásainak részleges támogatása a költségvetés sötét foltja: indoklás és szabályozás híján nem tudjuk, kinek és mekkora összeg jár belőle. Ez tág teret ad a hatalompolitikai osztogatásra, hiszen méltányos, normatív alapon akár a meglévő intézmények költségvetésébe is kiporciózhatták volna az összeget egy külön alap létrehozása nélkül. Ezzel együtt elmondható, hogy a rezsiköltségek többletkiadásának kompenzációja valóban fajsúlyos tétel a büdzsében.

A babaváró hitelt és a csok-ot ugyan fenntartják, de a felvehető összeg 2019 óta nem követi le az inflációt. A költségvetésből világosan látszik, hogy összességében a középosztálynak juttatott lakástámogatások kiadásait jelentősen visszavágták (491-ről 382 milliárdra). A korábbi juttatások értékének szinten tartásánál jóval olcsóbb megoldás egy új kedvezmény bevezetése: januártól jövedelemadó-mentességet kapnak a 30 év alatti anyák. A rendeleti költségvetés a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatását 7 millliárddal vágta meg.

Nem jutott több szociális ellátásokra, pedig a megélhetési válság és a drágaság miatt ársapkák és adókedvezmények mellett célzottan is kellene kompenzálni egyes csoportokat, hogy ne maradjanak az út szélén, mert az hosszabb távon nagyobb társadalmi költséggel jár. A családi pótlék 2008 óta ugyanannyi, de nem nőtt a családi adókedvezmények összege sem.

Idén májusban került publikálásra az Open Budget Survey legújabb kiadása, az országok költségvetési átláthatóságát összehasonlító OBS 2021. A kutatást lebonyolító szervezet (International Budget Partnership) a magyar költségvetés átláthatóságára a megszerezhető 100-ból 44 pontot adott, amely a 120 vizsgált ország közül a 67. legmagasabb. A hazai költségvetés így a vietnámival került egy szintre átláthatóság szempontjából, jócskán elmaradva az olyan, szomszédos országoktól, mint a 63 pontot elérő Románia vagy a 65 pontos Szlovákia, de a szerb költségvetés (46 pont) is átláthatóbbnak bizonyult a magyarnál. Sajnos javulás sem figyelhető meg: az előző, két évvel ezelőtti felméréshez képest minimális visszalépés tapasztalható, akkor 45 pontot kapott a magyar költségvetési transzparencia.

Az Open Budget Index értékét a költségvetéshez kapcsolódó legfontosabb dokumentumok (pl. költségvetési törvényjavaslat, Polgárok Költségvetése, évközi jelentések, zárszámadás, stb.) hozzáférhetősége és közzététele határozza meg. A pontszámot egy olyan szempontrendszer alapján kapják az egyes országok, amelyet egy kormánytól független hazai szereplő tölt ki (itthon a Költségvetési Felelősségi Intézet), de az OBS nemzetközi megfigyelői és a kormányzat is véleményezheti. Érdekesség, hogy a magyar kormány - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - nem kívánt élni a véleményezés lehetőségével.

Bár az állampolgárok bevonása a költségvetés alakításába fontos eleme a költségvetési folyamatok átláthatóságának, a képviseleti demokráciákban a költségvetés-alkotás elvben a parlamentek és a kormányok feladata. A közvetlen állampolgári bevonásnak azért lehet értelme, mert a politikusok hajlamosak bizonyos dolgokra túl- vagy alulkölteni a társadalmilag optimálishoz képest (gondoljuk a választások előtti kiköltekezésre, saját apparátusukra vagy egyes látványberuházásokra).

A kontroll eszközeként Új-Zélandon a költségvetést megelőzően a parlamentben nyilvános meghallgatásokat tartanak, ahol bárki felszólalhat, vagy írásban benyújthatja javaslatait a megalkotandó költségvetés kapcsán, amiről összefoglaló készül. Argentínában a számvevőszék a költségvetés ellenőrzése során javaslatokat fogad be civil szervezetektől, illetve workshopokat szervez számukra, majd a beérkezett javaslatokból összefoglalót készít és visszajelzést ad. Grúziában az állampolgárok egy honlapon keresztül jelezhetik a költségvetéssel kapcsolatos kifogásaikat.

Az állampolgári részvétel nem csak a költségvetés megalkotásában és ellenőrzésében, de annak megvalósításában is lehetséges. Mexikóban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat segíteni kívánó programokat az adott csoport tagjaiból álló bizottság is felügyeli. A részvételi költségvetés jellemzően önkormányzati szinten népszerű módja az állampolgárok bevonásának, de már nemzetállami szinten is tettek rá kísérletet: Dél-Korea vagy Portugália lakosai kezdeményezésekkel élhetnek a költségvetés egy kis részét illetően.

A polgárok költségvetésének célja, hogy közfinanszírozási, költségvetési adatokat mutasson be átlátható és értelmezhető formában a “laikus” közvélemény számára. Egy olyan digitális vagy nyomtatott anyagot kell elképzeni, ami könnyen fogyasztható formában teszi befogadhatóvá a hétköznapi élettől idegen nagyságrendű összegeket és azok viszonyát, ezzel segítve az állampolgárok bevonását a költségvetési folyamatokba.

A Polgárok Költségvetését készítheti maga a kormányzat, vagy akár civil szervezetek is. Gyakran szerepelnek benne a megértést segítő ábrák, diagramok vagy infografikák. Olyan országokban is készült hasonló kiadvány, mint a Fülöp-szigetek, Tanzánia, vagy épp a Dominikai Köztársaság, sőt számos országban az oktatásban is hangsúlyt fektetnek a “költségvetési írástudás” fejlesztésére. A Polgárok Költségvetése fontos eleme a közvélemény tájékoztatásának és bevonásának, azonban nem helyettesíti a költségvetéshez kapcsolódó részletes adatok nyilvánosságát. Magyarországon a 2023-as költségvetéshez ugyan készített szemléltetést a kormányzat, de megkérdőjelezhető minőségben - ez látható a képen. Ez felületesen, helyenként manipulatívan mindössze néhány ábrán szemlélteti a költségvetési bevételek és kiadások funkciók szerinti bontását. Részben ezt a hiányt pótolja ez a weboldal, ám rendszeres, fogyasztható informálást nem a civilektől, hanem az államtól kell elvárnunk!

A Költségvetési Tanács a költségvetés készítésének folyamatát felügyelő független szervezet. Elnöke Kovács Árpád, tagjai pedig Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, illetve (a 2023-as költségvetés véleményezésekor még) Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A háromtagú Tanácsot a 2008 végén az Országgyűlés által elfogadott LXXV. törvény alapján hozták létre, amely a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás része volt. A második Orbán-kormány először a KT szakmai apparátusának fenntartási költségeit vonta el, majd a tagokat és 2010. december 31-én az elnököt is felmentette munkájából - ezután alakult át a fenti tagsággal a szervezet.

A Költségvetési Tanács feladata véleményt nyilvánítani a költségvetésről szóló törvény tervezetéről, előzetes hozzájárulást adni a törvény zárószavazásra bocsátásához, illetve félévente véleményt nyilvánítani a költségvetési törvény végrehajtásának helyzetéről, az államadósság alakulásáról. A 2023-as költségvetéssel szemben a magas hiánnyal és államadóssággal kapcsolatban fogalmaztak meg [kritikát](https://www.parlament.hu/documents/10181/63384347/Költségvetési+Tanács+véleménye+a+törvényjavaslat+tervezetéről.pdf/57e39be1-fe42-0021-8aa5-74d7d3e07b2d?t=1654693364024. Jelezték, hogy a költségvetési hiány csökkentésében a kiadások mérséklése jelentős súlyt kap, de ennek kifejtése sem szerepel a tervezetben. Magával a szervezettel szembeni kritika, hogy saját számításokat nem végeznek - ehhez hiányzik az önálló apparátus, itt, a költségvetésben sem szerepelnek - , a költségvetési vitát nem teszik színvonalasabbá, az átláthatóságot tehát végső soron nem erősítik.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága az országgyűlés költségvetéssel foglalkozó állandó bizottsága. A Bizottság elnöke jellemzően ellenzéki képviselő, jelenleg az MSZP-s Vajda Zoltán. Feladatkörébe tartoznak a központi költségvetéssel, az államháztartás alrendszereivel és az önkormányzatok költségével kapcsolatos kérdések. A bizottságnak szerepe van a költségvetési törvény megalkotásában, illetve (legalább) évente meghallgatja a pénzügyminisztert és a gazdaságfejlesztési minisztert.

A bizottság éves ülésezési ideje az ezredforduló környékén még a 100 órát is meghaladta, az elmúlt években azonban ez jelentősen lecsökkent, körülbelül évi 15-20 órára, ami a bizottság - és általában az Országgyűlés - jelentőségének csökkenését jelzi a költségvetés feletti kontrollgyakorlást illetően.

A költségvetési folyamat kezdetén a Kormány meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika főbb irányzatait, a bevételek és a kiadások főösszegét, a hiány mértékét. Ezt követően a Pénzügyminisztérium feladata kidolgozni a költségvetés részleteit, bevonva az egyes fejezeteket irányító szervezeteket (pl. minisztériumok), amelyek saját költségvetésüket dolgozzák ki a Pénzügyminisztériummal együttműködésben. A fejezeti költségvetések ismeretében a minisztérium elkészíti a költségvetési törvény tervezetét, és a Kormány elé terjeszti azt. Erre az utóbbi években már az előző év nyarán sor kerül, noha a törvény benyújtásának határideje október közepe, elfogadni pedig az év utolsó napjáig kell.

A költségvetési törvényt a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé, amelynek megvitatásában az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is részt vesz. A törvényjavaslatot az Országgyűlés állandó bizottságai is véleményezik a Költségvetési Bizottság vezetésével, majd ezt követően a törvényjavaslat általános vitája következik, ahol lehetőség van módosító javaslatok benyújtására. A végleges javaslatot még egyszer ellenőrzi a Költségvetési Bizottság, majd zárószavazásra bocsátják az. Az elfogadott költségvetési törvényt ezt követően a Magyar Közlönyben hirdetik ki. A költségvetési év lezárultával az Országgyűlés zárszámadási törvényt fogad el a költségvetés végrehajtásáról, mely a tényadatokat tartalmazza a költségvetéssel összehasonlítható módon.

Akár csak a költségvetés megalkotását, a módosítását is törvényi előírások korlátozzák. A legnagyobb hatáskörrel az Országgyűlés rendelkezik, hozhat létre új fejezeteket, címeket és alcímeket, illetve átcsoportosíthat a már meghatározott előirányzatok között. Ez azonban az utóbbi évekre megváltozott, különösen a veszélyhelyzet okán a kormány sok tekintetben szabad kezet kapott, és fejezeten belüli átcsoportosításokkal is szabadon alakíthatja a költségvetést év közben. További információ: Nyikos Györgyi (szerk.): Államháztartástan